A csapból is ez folyik: Mesterséges Intelligencia - ha valaki kimarad, az lemarad!

Olvasási idő: 9,5 perc.

Dr. Németh Gabriellát nem kell bemutatnom nektek, hiszen már több interjút is készítettem vele a Sales Blogra. Nemcsak jogász (20 évig ügyvéd volt, majd vállalatvezető), hanem tudományos PhD fokozatot is szerzett és jelenleg több egyetemen is tanít üzleti jogot és etikát. 

Gabi nemrégiben izgatottan újságolta nekem, hogy egy szuper konferencián vett részt, amelynek a témája az AI (Artificial Intelligence, vagyis mesterséges intelligencia) térhódítása és robbanásszerű fejlődése volt.  

Ennek apropóján kértem Gabitól egy interjút, melynek ő örömmel tett eleget. 

A Gabival való beszélgetéseket azért is szeretem, mert szinte minden témának meg tudja mutatni a jogi oldalát,  jogi vonatkozásait is. Teszi ezt azért, hogy a vállalkozásunk ne csak nagyszerű legyen és sikeres, hanem az adott piaci környezetben a jogszabályoknak megfelelően és etikusan működhessen.

Bízom benne, hogy ismét értékes tudást, sok hasznos gondolatot és ötletet ad nektek ez a beszélgetés.

SZO: Ha jól tudom, nemrég rendezték meg az AI Summitot a gyönyörű Zene Házában. Mesélnél erről kicsit bővebben?

NG: Igen, szeptember 9-10-én részt vettem az AI Summit 2024 konferencián, ahol 2 napon át hazai és a nemzetközi szakértők révén betekinthettünk a mesterséges intelligencia világába.

Bár nagyon érdekes és szerteágazó témájú előadásokon vettem részt, alapvetően úgy éreztem, hogy jelenleg még több a kérdésfeltevés, mint a válasz ennek az új technológiának a kapcsán. Nálunk a METU-n is most indul egy pénzügyi és üzleti MI szakirányú továbbképzés, ahol én etikát és jogot fogok tanítani. Átalakulóban van a világ, ezzel foglalkoznunk kell nemcsak az oktatásban, hanem az élet minden területén. 

SZO: Általában hogyan látod a változásokat? Milyen területen jelennek meg mesterséges intelligencia (MI vagy AI) megoldások? 

NG: Nemcsak arról van szó, hogy már készül az állam is úgynevezett prediktiv MI-t alkalmazni a közigazgatásban, és hogyan alakul ki a digitális állampolgárság ökoszisztémája, hanem a vállalatoknak, vállalkozásoknak is (még a kicsiknek is!) ideje MI stratégiát készíteni.

De az kérdéses, hogy lehet-e vajon 3 évre előre tervezni ebben a tekintetben? A konferencián közös gondolatként megjelent, hogy fontos ezzel a témával foglalkozni, mert aki most kimarad, az lemarad.

Az MI átalakíthatja az oktatást, a kereskedelmet, ügyfélszolgálatokat, üzleti tervezést, kockázatelemzést.  Ma már a MOL-nál is a hot dog virsli készleten tartását is a fogyasztói szokások elemzésével szervezik, így még több hot dog fogy és kevesebb a selejt is. Azaz nő az üzleti hatékonyság. A nagy cégek marketingese s az ügyfelek szokásait big dataként begyűjtik, elemzik, és predikcióval igyekeznek tervezni, döntést előkészíteni. Ma már termékajánlórendszerek, chatbotok, és virtuális asszisztensek segítenek pl. a webáruházakba építve is. 

SZO: Azt hallottam, hogy új EU szabályok is hatályba léptek, ez az ún. EU AI ACT, ez miért érdekes a vállalkozások számára?

NG: Most lépett hatályba az EU új mesterséges intelligencia szabályozása, ezt ajánlom mindenkinek a figyelmébe. Ehhez egy külön iroda állt fel Brüsszelben, amely ellenőrizni fog, bírságok is várhatók, hasonlóan, mint a GDPR bevezetésekor volt. Ez az új törvény kockázati alapon tesz különbséget engedélyezett, vagy tiltott MI alkalmazások között.

Van ami magas kockázatúnak és van ami alacsony rizikójúnak minősül.

Például nagy kockázatú rendszerek a biometrikus azonosítás, a biztonsági termékek, kritikus infrastruktúrák, oktatási értékelési rendszerek, vagy akár az eü biztosítási mérlegelő rendszerek vagy az igazságszolgáltatással összefüggő megoldások. Ezek használatával szigorúbb a jogalkotó. 

SZO: Egyetemi oktatóként hogyan látod a technológia szerepét az oktatásban? 

NG: Alapvetően nem lehet betiltani az oktatásban az MI használatát, ez már látszódik. A nyelvi modellek meghatározóak. Ilyen például a chatGPT. Sok diák és tanár is használja, de a korábbi számonkérési módszerek megváltoznak. Lehet, hogy újra visszatérünk a szóbeli számonkéréshez. Inkább segíteni kell megtanulni a mesterséges intelligencia használatát a hallgatóknak az egyetemen és a középiskolában is.

Fontos tudni, hogy a chatGPT hallucinál is, hamis forrásokat csinál! 

Ezért felértékelődik a forrás-validálás és a kritikus gondolkodás szerepe. A lexikális tudás inkább egy olyan hagyományos közös tudás-magként funkcionálhat a jövőben, ami az adott nemzetet közös kultúrkörben tartja.

SZO: Igen, ezzel kapcsolatban nekem is van tapasztalatom: a Sales Akadémia 2023 február-márciusi Facebook posztjai közül jópár már a ChatGPT javaslatai alapján készült. Emlékszem, határozottan jó ötleteket adott és szakmai szemmel nézve is egészen elfogadható szövegeket generált. Képzelem, mennyit fejlőhetett az algoritmus az elmúlt másfél évben...

Vagy egy privát vonatkozás: az elmúlt 2-3 évben rengeteget utaztam. Közel 40 országban megfordultam, a Kis-Antilláktól egészen Ciprusig. A ChatGPT kiváló útiterveket és remek programokat ajánlott, akár 3 napra kértem, hogy tervezzen, akár két hétre. Habár, tavaly, amikor megkéreztem tőle, mit tud a tréner Szombati Orsolyáról, (mert van egy másik Szombati Orsi is, a Druszám, aki világutazó - Andorrában és a Kis-Antillákon például vele voltam - egészen érdekes válaszokat is adott :). Mára már megtanult engem is, szerencsére. 

NG: Igen! Olykor hallucinál is! 

Az is külön tudást igényel, hogy hogyan kérdezzünk vagy hogyan utasítsuk a nyelvi modellt, akit segítségül hívunk a feladatmegoldáshoz. A szakemberek kiemelték, hogy először egyszerűbb rövidebb kérdésekkel, utasításokkal érdemes dolgozni, majd ezeket kell korrigálni újabb rövid utasításokkal. Ha túl szerteágazó az első kérdés, a gép sem fog pontos választ adni. Sokszor a többórás feladatot el lehet végezni fél vagy 1 óra alatt, utána még újabb félóra a korrigálás, de így is több órát lehet spórolni a nagyobb feladatmegoldáson. 

Az egyetemen kívül már a marketingesek és az újságírók is használják! Egyre több tapasztalat van az AI támogatott szövegírásban, és elég jól működik!

SZO: A konferencián volt-e szó az ember, a humán szerepéről és a technológia kockázatairól? 

NG: Az ismert pszichoanalitikus előadó külön is kiemelte, hogy a technológiai fejlődés túl gyorsan zajlik az ember számára, ezért az emberi pszichére nyomást helyez, hiszen most nincs idő az alkalmazkodáshoz, evolúciós értelemben.

Szerinte a gyermekeket inkább előbb gondolkodni kellene megtanítani, csak utána a gépi eszközök használatára.

A fiatalkorúak számára szociális kapcsolatok vesztését okozhatja, ha túl hamar és túl sok időt töltenek a gépnél. Nem lehet gyorsan felnőni, ezt nem lehet siettetni. Ezzel egyetértek én is.

A médiaszakemberek szerint pedig nemsokára a hírkészítésbe vagy akár a virtuális élmények kialakításába is átveheti a gép a készítő szerepét.

SZO: De akkor vajon mi marad meg az embernek?

NG: Ez felveti az egyetemes alapjövedelem kérdését és azt is, hogy mivel foglalja majd le az ember magát, ha nem lesz szükség már a tevékenységére, mert a gép hatékonyabban végzi azt? Az egyik előadó negatív utópiát vázolt, mert szerinte „átléptük a technológiai eseményhorizontot és ostromoljuk a szingularitást", a gép utasítja az embert és az csinálja.  Kockázat, ha elveszítjük a munkánkat, mert az AI hatékonyabb lesz, és mi lesz akkor, ha az ember nem dolgozhat: Mi lesz a tevékeny lélekkel? 

SZO: A jogszerűség és az etika nem ugyanaz, hogyan látod ezek szerepét az innovációban? 

NG: Az ügyvéd előadók kiemelték a UNESCO etikai ajánlásának vagy az EU szakértők ajánlásának és a megfelelő jogi szabályozásnak a jelentőségét. De a jog általában le van maradva a technológiai innovációktól. Ezt én is így gondolom, ilyenkor felértékelődik az etika szerepe. 

A megbízható AI alapja mindenképp az etikus és jogszerű működés, aminek a megfelelő adatkezeléssel együtt kell járnia. De az AI etikus irányelvek és a GDPR adatkezelési elvek nem mindig egyirányba mutatnak, pl. az ún feketedoboz- és a transzparencia problematika ellentmondását hozta példának az egyik előadó. Az emberi közbeavatkozás, ellenőrzés szerepe jelentős a jogászok szerint, és az etikus felhasználás  ’privacy by design’, azaz eleve beépített legyen. Ne utólag korrigáljunk.

SZO: Hogyan alkalmazhatók a kereskedelemben ezek a technológiák? 

NG: Számos alkalmazási területe lehet, ahol versenyképességi előnyt ad: ügyfélélmény AI-val, weboldal perszonalizációhoz jó megoldás, és versenyelőnyt ad, ha használjuk.

Aki most kimarad, az lemarad.

A prediktív analitikák kiváló eszközök az árukészlet vagy fogyasztástervezésben is.  A produktivitásnöveléshez jó most az AI, de humán tudás kell mellé, itt jelentős a kontroll és a korrekció funkció. De az adatelőrejelzést is kritikával kell kezelni, és visszamérés is szükséges a nagyvállalati marketingesek szerint.

Ha akár egy oktatóvideót készítünk, majd a fordítógéppel átírjuk, ehhez a program már az influenszer szájmozgását is módosítja a kiejtéshez. A műtárgykereskedelemben a kiállításokon is már virtuális kiállításvezetés segít nekünk, ha kérdésünk van, és már aukciók is vannak. Chatbotok ügyfélszolgálatok és befektetések is az AI banki alkalmazások potenciális felhasználási területei.

SZO: Hatást gyakorol a médiára is, híreket is készíthetünk vele. Mit gondolsz erről? 

NG: Ma az AI-ról szólnak a hírek, de holnap az fogja megírni a híreket. Bár a szövegek magyarul még tökéletlenek, de a technológia gyorsan alakul, tanul, fejlődik. A rövidtávú hatását ne becsüljük túl, de a hosszú távú hatásokat igyekezzünk jobban felbecsülni a szakértők szerint. Az AI készítette képet már jelölik vízjellel, de szövegnél még nincs egységes gyakorlat.

Egy nemzetközi médiafogyasztás kutatás szerint az olvasókat nem izgatja, ha adatalapú szövegnél, pl. egy pénzügyi összefoglalónál nem jelölik, hogy mesterséges intelligencia készítette. De ha véleményalapú a tartalom, pl. egy politikai beszédnél, akkor ez nem elfogadott.

Vajon forrás-e vagy eszköz-e az AI, ami szöveget ír és képet csinál? Ez felveti azt a további kérdést, hogy kell-e forrásmegjelölés, ha AI generált szöveget vagy képet használunk...

Már van magyar nyelvi modell is, a Puli.

Talán meg kellene találni az aranyközéputat, mihez kell és mihez nem kell AI. Az Embertelen podcast is egy érdekes kísérlete volt a szerkesztőknek, ami bizonyította, hogy kreatív történetmesélésben nem jó az AI, de hanganyagból írott szöveget már elég jót készít. Mozifilmet és reklámfilmet is készíthetünk vele, az Animatiqua (link: https://animatiqua.com/) filmrendező-alapítója a filmjeit és a prezijét is ezzel készíti.

SZO: Köszönöm az interjút, Gabi, és a hasznos beszámolót az AI Summit 2024-ről!

.
Remélem, a beszélgetést ti is hasznosnak és gondolatébresztőek találtátok. Ha szeretnétek kapcsolódni Gabihoz, akkor ezt a LinkedIn profilján keresztül ›› tehetitek meg.

Itt Gabi további szakértői segítséget és válaszokat tud adni a felmerült kérdéseitekre.

Az interjú kapcsán felkértem Gabit egy AI - mesterséges intelligencia alapképzés workshopra, amellyel kapcsolatban hamarosan jelentkezünk a részletekkel.

A célom az, hogy kisvállalkozóként, mikrovállalkozóként közösen induljunk el az úton, hogy ne maradjunk ki a jövőből, és az alapozó, bevezető tudás mellé olyan tudást is kapjatok a mesterséges intelligenciáról, amelyből majd profitálni tudtok.

UPDATE: Amikor élesítettem a cikket, belinkeltem a ChatGPT-nek, és megkéreztem, mit gondol róla. Először angolul írta meg a választ, ezért meg kellett kérnem, hogy beszéljen magyarul. Aztán még egyszer feltettem a kérdést.

Ezt írta:

Szerinted igaza van?

Ha egyszerűen megválaszolható kérdésed merült fel az olvasottakkal kapcsolatban, jöhet ide bátran, kommentben. Gabi is nézi a Blogot és válaszol.