Fenntarthatóság - csak egy hangzatos szó vagy tényleg a szebb jövő záloga?

Olvasási idő: 8 perc

A csütörtöki napomat a Világgazdaság zárt körű üzleti reggelijén indítottam, amelynek ez alkalommal  a Spoon Hajó adott otthont. A csodálatos, napsütéses kora őszi időnél már csak a hajóról nyíló pazar kilátás  volt szebb, ami tökéletesen megalapozta a rendezvény hangulatát.

El sem tudom mondani, milyen jó érzés újra üzletemberek és üzletasszonyok között lenni. Csevegni, tapasztalatot cserélni, kapcsolatokat építeni. Névre szóló kitűzőt kapni, VIP helyre ülni, fantasztikus kiszolgálásban részesülni. Mindezt úgy, hogy közben percről percre rengeteg hasznos tudással és  információval leszek gazdagabb.

A rendezvény címe “Az innováció szerepe a fenntarthatóságban volt.” A nap két fő támogatója a K&H Bank és a CIG Pannónia Biztosító volt. Első hallásra valószínűleg kevesen tudják összekapcsolni a pénzügyi termékeket és a fenntarthatóságot. (Én sem tudtam). Pedig lehet. És azt is megtudtam, hogyan, ami a mai cikkemből hamarosan kiderül.

Érdekes témák, remek előadók

A program és az előadások nagyon izgalmasnak ígérkeztek, már a beharangozóban is.

A napot Deák Bálint, a Világgazdaság főszerkesztője nyitotta meg, s a házigazda ez alkalommal is Szajlai Csaba, a Világgazdaság főszerkesztő-helyettese volt. Deák Bálint elmondta, hogy az újonnan indult rendezvénysorozatuk egyik fő célja az, hogy értéket, pluszt adjanak a Mediaworks csoporthoz tartozó lapok előfizetőinek. Így, elöljáróban, bizton állíthatom, hogy ez ismét maximálisan sikerült. 

Mit hozhat nekünk a zöld jövő?

A napot Nagy Márton, a miniszterelnök gazdasági főtanácsadójának előadása indította, aki makrogazdasági és nemzetközi szempontokat is figyelembe véve mutatta meg a fenntarthatóság fontosságát és megvalósításának lehetőségeit. Előadásából kiderült számomra, hogy “zöldnek lenni” “zöld módon” termelni, szolgáltatni, élni nem csupán egy újabb “hóbort”, amelynek a nagy cégek hódolnak, hanem igenis kritikusan fontos dolog! Egyéni szinten is.

A világ vízkészlete és energiakészlete igazolhatóan kimerülőben van.

Nem holnap, nem 10 év múlva, hanem MOST kell cselekedni, hogy megmentsük a jövőt a gyermekeinknek! Deák úr egy markáns példával támasztotta alá kijelentését: a gázkészletek jelenlegi feltöltöttsége a tavaly hazánkban mért 91%-hoz képest most 68%-os szinten van. Ugyanez a szám Németországban 50% alatti, Ausztriában pedig 40% alatti. Az elmúlt pár évben az elektromos áram piaci ára 4-szeresére, a gáz ára 3-szorosára nőtt.  (Ebből a lakosság persze kevesebbet érzékelt, a rezsicsökkentő programnak köszönhetően).

Deák Bálint szerint a jövő kérdése nem az lesz, hogy felmegy-e jobban a gáz ára, (felmegy.) hanem az, hogy egyáltalán lesz-e, ha nem cselekszünk, ha nem teszünk MOST semmit.

Greeninflation

Persze, a fenntarthatóságnak (az ökológiai lábnyomnak, és a karbon kibocsátásnak a csökkentése) nem csak előnnyel jár, hanem maga után vonja a Greeninflation-t, vagyis a “Zöldinflációt” is. Ha belegondolunk, ez abszolút logikus. Hiszen a kutatás és fejlesztés, a korszerűbb gyártási eljárásokra, az okosabb hulladékgazdálkodásra, a takarékosabb vízgazdálkodásra, (és még sorolhatnám) való átállás nagy költséggel is jár. Ha a fosszilis energiákat (pl. a szén bányászatát) csökkentjük, vagy teljesen bezárunk szénbányákat, akkor számolni kell az emiatt munkanélkülivé váló emberek átképzéséről és újrafoglalkoztatásáról is. Ami szintén elképesztő összegeket emészthet fel.

A változás nem mehet átgondoltság nélkül.

Deák Bálint főtanácsos úr előadásának egyértelmű üzenete a fenntarthatóság fontossága mellett az volt számomra, hogy bármit is cselekszünk, azt ne Hűbelebalázs módjára tegyünk! Ne ugorjunk bele a közepébe, csak azért, mert “kell”, hanem előtte gondolkodjuk el:

Hol és hogyan tudunk fejleszteni?

Hol és hogyan tudjuk fenntarthatóbbá tenni a folyamatainkat?

Majd dolgozzunk ki ezekre egy-egy logikus, hosszú távú cselekvési tervet!

Mit tehet egy KKV? Tehet valamit egyáltalán?

Ne gondolj nagy dolgokra!

Azért mert történetesen kisvállalkozást, vagy mikrovállalkozást vezetsz, nagyon is sok mindent tudsz tenni Te is! Már az is egy nagy lépés, ha szelektíven gyűjtöd a hulladékot, ha energiatakarékos izzókat vásárolsz az irodádba, ha újrahasznosított csomagolóanyagot használsz, ha nylon szatyor helyett papírtáskában adod át a vevőknek a termékedet, stb…

Nálam  például a DVD és CD lemezek lecserélése a korszerű Learnie.hu videokurzus portálomra is egy ilyen fenntartható innovációnak és beruházásnak minősül. Vagy az is, hogy hamarosan kapható lesz az Értékesítés Nyomulás Nélkül című könyvem új, átdolgozott  kiadása, amely ismét újrahasznosított papírra lesz nyomtatva, és újdonságképp megjelenik majd digitális formában is.

Házi  feladat: gondolkozz azon, Te hogyan tudnál (még) zöldebb lenni?

Ne  feledd: az apró lépés még mindig jobb, mint a nem lépés! Kezdd kicsiben, kezdd kicsivel! 

Start Up-ok mellett elköteleződve

A nap második előadója Koen Maegherman volt, a K&H Bank Start Upokat támogató stratégiai vezetője. Azonnal belopta magát a szívembe, mert ugyan felajánlották neki a tolmácsolás lehetőségét, Ő mégis ékes anyanyelvünkön tartotta meg fél órás előadását. Nem is akárhogyan!

Nem csak Magherman úr maximális hite, őszinte kisugárzása ragadott meg, hanem maga a téma is, amit képviselt. Azt a folyamatot mutatta be, ahogyan a K&H Bank az induló ötlettől a halálvölgyön át a sikeres piaci  bevezetésig fogja az ötletgazdák kezét és támogatja őket a vállalkozás rögös útján. Befektetőket keresek, tanácsadókat  biztosítanak, díjmentesen használható irodát üzemeltetnek, és irányt mutatnak a start up-oknak.

Egyedül nem megy...

Mindezt abból a nagyon is húsba vágó alapproblémából kiindulva, hogy Magyarországon rengeteg jó ötlet bukik el a vállalkozási ismeretek, a valódi segítség és a direkt kapcsolatok hiánya miatt.

Éppen ezért a K&H csapata a fiatalokat potenciális befektetőkhöz, a saját piacuk célcsoportjához és az üzletfejlesztéshez szükséges egyéb iparági szereplőkhöz juttatja el. Ezen túl egy nemzetközi hálózat is rendelkezésre áll a KBC Bank (a K&H bank anyavállalatának) jóvoltából, ahol az USA-tól Csehországon át Magyarországig számtalan ország start up-jainak tapasztalatából lehet ihletet, ötletet és erőt meríteni.

Büszkék rá, hogy évről-évre egyre több start up jelentkezik a programba, ahová ma már 2 körös kiválasztási folyamat után juthatnak be a legszerencsésebbek. Jelenleg 54 jelentkező közül 18 felvett ötlet van a támogató programban.  A 18 csapat közül pedig már 5 csoport fő fókusza a fenntarthatóság!

A 18 közül 2 üzleti ötlet be is mutatkozhatott az eseményen: a TOURmix és az Agrofilter. Jegyezd meg ez a két nevet, biztosan fogsz még róluk hallani. A TOURmix az utazást és a kiscsomag szállítást kapcsolja össze, az Agrofilter pedig karbon offszetelésre ad frappáns megoldást.

Semmi sem lehetetlen!

A nap harmadik előadója Zdravecz Zsófia volt, aki a Lafarge Cement Magyarország Kft. fenntarthatósági és marketing kommunikációs igazgatójaként beszélt arról, hogyan oldja meg a fenntarthatóság sok kihívást tartogató kérdését és a zéró karbon kibocsátás céljának megvalósítását egy nagy karbon kibocsátónak számító cementgyár.

Előadása lebilincselően érdekes volt. Fantasztikus volt látni, hogy ez a cég milyen tudatosan és milyen elkötelezetten valósítja meg lépésről lépésre a  CO2 kibocsátásának csökkentését. Az elmúlt 2 évben 7,5 milliárd forintos beruházással 28%-os csökkenést értek el, ami óriási eredmény. Tették ezt gyártástechnológia korszerűsítéssel, új termékkör kialakítással (van már újrahasznosított beton is, tudtad?), okos hulladékgazdálkodással, átgondolt logisztikával.

Zsófia előadása alatt döbbentem rá arra, hogy  az, hogy mennyire fontos, mi “kicsik” is foglalkozzunk a magunk szintén és lehetőségei mentén a kérdéssel. Sőt! Ne csak foglalkozzunk és cselekedjünk, hanem ezt kommunikáljuk is kifelé, a piac felé!

Ez azért fontos, mert egy nagy cég ellátási láncában és beszállítói, alvállalkozói körében igenis fontos tényező az, hogy az adott alvállalkozó vagy beszállító a fenntarthatósági szempontoknak megfelelően működik-e. Még tovább megyek! A legnagyobb cégek, - ha most még nem is mindegyik -, meg is követelik, hogy olyan cégekkel működjenek együtt, akik szintén “zöldek”. Sőt!

Tavaly a Lafarge vezérigazgató ki is mondt a egyértelműen, hogy MINDEN beruházás a cégnél a fenntarthatóság felé kell, hogy mutasson.

Azért ez nem semmi, nem igaz?

Az élet minden területén jelen van a fenntarthatóság kérdése. A pénzügyekben is.

A nap záró blokkja egy érdekes kerekasztal beszélgetés volt Suba Leventével, a  K&H Bank fenntarthatósági vezetőjével, és Polányi Zoltánnal a CIG Pannónia Biztosító vezérigazgatójával, amelyet Szajlai Csaba moderált.

Itt vált világossá számomra, hogy a fenntarthatóság témaköre az élet minden területéhez kapcsolódik. A pénzügyekhez is.

Ezen beszélgetés alkalmával hallottam először arról, hogy az állam zöld kötvények kibocsátásával támogatja a fenntarthatósági célok megvalósulását. A kötvények fő célja a vállalatok zöld és fenntartható üzleti működésének finanszírozása. Ennek során többek között a magas energiahatékonyságú épületek fejlesztésére, valamint a megújuló energiafelhasználáshoz hozzájáruló napelemek telepítésére kívánnak forrást gyűjteni.

Ebből a beszélgetésből azt is megtudtam, hogy az EU-n belül nincs azért minden ország ilyen szerencsés helyzetben, mint mi. Természetesen minden országnak megvannak az adott fenntarthatósági céljai  (2030-ig 55%-kal csökkenteni, és  2050-ig 0%-ra csökkenteni a karbon kibocsátást), de nem minden országban állnak rendelkezésre ezt a célt támogató olyan eszközök és támogatások, mint például a zöldkötvény vagy a zöld otthon program. 

Az MNB ajánlásával!

A fenntarthatóságot Suba Levente szerint le kell fordítani minden cégnek a saját üzleti profiljára, amit két lépésben lehet megtenni. Például saját esetükben:

1. Megvizsgálják a saját működésük

(épület, autó, papírhasználat, vízgazdálkodás, stb…) kibocsátását és ezt semlegesítetik.

Számomra új információ volt a karbon offszetelés, amelyről már fentebb írtam. Ez nagyjából azt jelenti, hogy ha egy cég (jelen esetben maradjunk mondjuk a cementgyárnál), nem tud minden kibocsátást semlegesíteni (mert mondjuk nincs rá lehetőség: például a kéményből áradó füstöt nem lehet teljesen kiiktatni), akkor a cég vásárolhat a kibocsátásával megegyező carbon creditet, így "semlegesítve" mégis, vagy másképp fogalmazva: kompenzálva a kibocsátást. Amit például fák ültetésére használnak fel.

2. Megvizsgálják az üzleti hatást:

• milyen környezeti lábnyomot hagy például egy hitelkihelyezés folytán megvalósult beruházás?

• erről adatokat gyűjtenek és elemeznek

• az adatokat a kockázatkezelésbe beépítik

• tájékoztatják erről a Felügyeletet

Kérdések hozzád:

Vajon TE tudod, milyen környezeti hatásokat okoz a TE üzleted? Érdemes megnézned a  bizniszed ebből a szemszögből is.

Szolgáltatóként hogyan tudsz zöldebb lenni? Online ügyfélszolgálattal? Automatizált értékesítési rendszerrel? Digitális ügyfél-edukáló és munkatársi képzésekkel? Gyártóként hogyan tudod fenntarthatóbbá tenni a gyártási folyamataidat vagy a termékpaletádat? Kereskedőként mit tudsz tenni azért, hogy napról-napra, évről-évre fenntarthatóbb termékportfóliód legyen?

Én jegyzeteltem, mint a gép, úgy kattogott az agyam...

Összefoglalva

A fenntarthatóság igenis fontos kérdés, nem csak érdemes, de kell is foglalkozni vele! Nem csak nagyvállalati, hanem mikro szinten is.

Ha mindenki “csak” egy keveset tesz, már akkor biztosíthatjuk gyermekeinknek és unokáinknak a szebb és élhetőbb jövőt. És ahogy a nemrégiben publikált cikkemben is írtam: kutatásra, fejlesztésre, innovációra rengeteg kormányzati támogatás áll rendelkezésre, csak utána kell járni! Emellett pedig a K&H Bank Start Up programjával az ötletből nagyon hamar valóság is lehet!