Találd ki, valósítsd meg, légy sikeres!

Somogyi Miklóst a Világgazdaság egyik nagyszerű rendezvényén ismertem meg. Kedves, segítőkész, barátságos üzletember, akinek hatalmas tapasztalata van az innováció területén. Gépészmérnök, 1950-ben született Budapesten. Az egyetem elvégzése után kutatóként a Gépipari Technológiai Intézetben kezdett dolgozni.

Több mint negyven éve innovációval foglalkozik. Volt kutató, kutató intézeti igazgató, sikeres, illetve tönkrement vállalkozó, innovációs központ stratégiai igazgatója, befektetési tanácsadó, befektetési társaság igazgatója. Részese volt másokkal közösen kidolgozott szabadalmaknak, készítettek és értékesítettek know-how-kat, licenceket. Segítette számos ötlet és kutatási eredmény piaci bevezetését, azaz tapasztalatokat szerzett az innovációmenedzsment gyakorlatilag összes területén.

Tapasztalatait az ebben az évben megjelent „Találd ki, valósítsd meg, légy sikeres” című könyvében foglalta össze. Egyik alapítója és 15 évig elnökségi tagja volt a Magyar Innovációs Szövetségnek. Jelenleg a CHIC Középmagyarországi Innovációs Központ Nonprofit Kft. tulajdonos ügyvezetője. Nemrégiben meglátogattam Őt Budaörsön, és teljesen lenyűgözött a tudása, a tapasztalata, és az önzetlensége. Körbevezetett a budaörsi ipari parkban, ahol a CHIC telephelye is van, és ahol jelenleg 300-nál több cég üzemel. Ámulattal vettem tudomásul, hogy Miklós majdnem mindet név szerint ismeri, és tudja azt is, melyik cég mivel foglalkozik. Az épületek történetéről/történelméről már nem is beszélve...

Az akkori beszélgetésünk során határoztam el, hogy meginterjúvolom Őt innováció témában, és a Sales Blogon keresztül osztom meg Veletek is tudásának, tapasztalatának egy kis szeletkéjét.

SZO: Hogyan látod az innovációs területet ma Magyarországon?

SM: A jelenlegi innovációt támogató intézmény és pályázati rendszer kevéssé hatékony, átláthatatlan, tevékenysége hatékonyságának vizsgálata nem ismert. A hazai innovációt támogató intézményrendszer közvetlen támogatást vagy megrendelést nem ad a technológia transzfer intézmény hálózatnak, ezért azok, részben más célú hazai és nemzetközi pályázatok teljesítéséből élnek, és az alapításkori céljaiknak csak részben felelnek meg.

Jelenleg hiányoznak a működő, integrált információkkal, naprakész vállalati kapcsolatokkal rendelkező innovációs ügynökségek, amelyek hatékonyan tudnák segíteni az induló, innovatív vállalkozások fejlődését.

Az elmúlt évtizedekben hazai innovációs stratégiák többsége nem a hazai helyzetből indult ki, hanem a világban már bevált gyakorlatokat próbálta bevezetni az országban, de ezek az elképzelések nem működnek az eltérő gazdasági és társadalmi körülmények miatt. Jelenleg német mintára egy egyetem vezérelt innovációmenedzsment modell kialakítása zajlik, miközben az egyetemek ipari kapcsolatrendszere még alig alakult ki, nincsenek hazánkban ipari kutatóintézetek, nincs közösségi magvető tőke stb. 

SZO: Miért halnak el a hazai ötletek, innovációk?

SM: Néhány jellemző adat az innovációs hazai helyzetéről:

• A nem IT (Information Technology) jellegű innovatív ötletek piacra jutásának jelenlegi időszükséglete 3-10 év.

• Az ígéretes innovatív ötletek 95%-a nem jut piaci fázisba.

• A hazai szabadalmak száma drasztikusan visszaesett.

• Az elmúlt tíz évben a Jeremie programba fektetett 250 milliárd Ft-ból egyetlen középvállalattá fejlődött induló vállalkozásról sincs tudomásunk.

• Nincs intézményi közösségi magvető tőke.

• Nem innováció barát a hazai gazdasági és társadalmi környezet.

• A hazai innováció fejlesztésért felelős kormányzat szinte mindent pályázatokkal kíván megoldani és igen kevés az innovációs programok, projektek száma.

• Több tucat a hazai innovációt támogatására hívatott intézmény van az országban, de egy innovációs ötlet gazdája valódi segítséget az esetek többségében senkitől nem kap!

A sikergyanús innovációs ötletek elakadásának számos oka van, de a legfontosabb, hogy ritkán sikerül olyan csapatot építeni, amelyik sikeresen nemzetközi piacra tudja vinni a megvalósított ötletet. Az ötletgazdák 5-10%-a alkalmas arra, hogy a saját ötletéből, kutatási eredményéből üzleti sikert érjen el, de ezt nagyon kevesen látják be.

SZO: Mi kell ahhoz, hogy egy ötletből üzleti siker legyen?

SM: Valódi üzleti sikernek azt tekinthetjük, ha a projekt teljes ráfordítását meghaladó eredményt sikerül realizálni az értékesítés során.

Természetesen az igazi üzleti siker az innovációs projekt piacra vezetésénél az, ha a start-up cégből néhány év alatt egy nemzetközi szinten is jegyzett nagyvállalat válik és bevezetésre kerül a tőzsdére.

Az üzleti sikerhez kell egy valóban új és meglévő vagy felkelthető piaci igényeket kielégítő innovációs ötlet, ami az újdonságtartalmának sikeres vizsgálata után szabadalmaztatható, a szükséges kutatások és fejlesztések elvégzése után elkészül a prototípus, közben megalakul a vállalkozás, csapat, aki menedzseli gyártási és a piaci bevezetési folyamatot, miközben gondoskodik a folyamatok finanszírozásáról. 

Az üzletileg is sikeres feltalálók, innovációmenedzserek vallják, hogy az üzleti sikerben kb. 5-10%, hogy sikerül megvalósítani az ötletet, a többi a csapatépítés, kapcsolatok, finanszírozás, piacismeret, marketing és esetenként a szerencse is.

SZO: Hova fordulhat egy vállalkozó, ha van egy jó ötlete? Hogyan indulhat el a megvalósítás útján?

SM: Ha egy sikeres vállalkozónak vannak jó ötletei, akkor sokkal jobb a helyzet, mert könnyebben tudja finanszírozni a kutatás-fejlesztést, már vannak tapasztalatai a csapatépítésben, pályázó és hitelképesképes, így jelentős előnnyel indul egy olyan ötletgazdához viszonyítva, aki már eljutott valameddig, de ezek a lehetőségei és képességei hiányoznak. A sikeres vállalkozók fejlődését a kormányzat számos módon támogatja, de közülük viszonylag kevés az innovatív vállalkozó.

Ma egy innovációs ötletgazda, egy feltaláló olyan, mint egy magányos hajós, aki hánykolódik az innováció tengerén, szinte csak magára számíthat. Ezen a helyzeten lehetne változtatni, ha az intézményrendszer valódi segítséget, támogatást tudna nyújtani az innovációs projektek megvalósítási folyamatában. 

SZO: Hogyan lehet megakadályozni, hogy kiszivárogjon az ötlet és megvalósítsa más, mielőtt lépni tudna az ötletgazda? 

SM: Ennek a legegyszerűbb módja, hogy leírja az ötletét és úgynevezett ügyvédi letétbe helyezi egy lezárt borítékban, amit csak akkor kell elővenni, ha bizonyítani kell az ötlet elsőbbségét. Ez egy olcsó módszer, mégis kevesen alkalmazzák, mert a valóban jó megoldás az, ha elindítják a szabadalmaztatási folyamatot és az alatt a kb. két év alatt, mielőtt nyilvánosságra kerül az ötlet, már a piacon is van a termék, ezzel biztosítva a megtérülést és a szellemi tulajdonvédelem költségeit. 

SZO: Hogyan és hol érdemes befektetőt keresni?

SM: A legjobb megoldás, ha az ötletgazda maga vagy családja, barátai segítségével tudja finanszírozni a fejlesztés költségeit, amire van néhány példa, de nem igazán jellemző.

Társbefektetőként jók lehetnek az üzleti angyalok és a már működő vállalkozások, mert könnyebb közös célokat találni és könnyebb velük megállapodni, mint a szakmai vagy pénzügyi befektetőkkel. A szakmai és pénzügyi befektetők többsége abban érdekelt, hogy 3-5 éven belül többszörös haszonnal túladjon az üzletrészén, ezért a befektetési szerződések megkötésénél óvatosan és körültekintő módon kell eljárni.  

SZO: Meg tudsz osztani egy-két példát sikeres innovációra a közelmúltból?

SM: A könyvem mellékletében 15 különböző innovációt mutattam be vázlatosan, ezekből kiemelnék kettőt:

Egy új hangszóró szabadalom a High-End világában 

A jelenleg általánosan elterjedt hangszórókat a különböző gyártók az 1800-s évek végéről származó szabadalom elveinek felhasználásával gyártják. Az új rendszerű, a hagyományostól teljesen eltérő kialakítású Bay Radial Speaker (BRS) körsugárzó hangszóró (www.bayz-audio.eu ) tulajdonságai lényegesen jobbak a hagyományos dinamikus magassugárzóknál. Nem csak 360 fokban sugároz, de sávszélessége, impulzusátvitele és hangminősége is fölényesen jobb a ma használt hangszóróknál. 

A feltaláló „egyszemélyes kutatóintézetként” több mint harminc éve foglalkozik a ZENE élethű és a legjobb minőségre törekvő reprodukálását szolgáló high-end audio rendszerek kutatásával és fejlesztésével. Az általa fejlesztett speciális erősítők, média lejátszók és rendszerhez fejlesztett különböző kábelek itthon és külföldön is megtalálhatók az igényes audio rendszereket használók egyre népesebb táborában. Munkája során fedezte fel, hogy a hangszórók alapvető kialakítása az eredeti, már több mint százéves Siemens szabadalomhoz képest gyakorlatilag nem változott, annak ellenére, hogy hatalmas fejlődésen ment keresztül, egyre jobb anyagokból, egyre igényesebben készítik, de az elv az eredeti maradt. 

Bay Zoltán feltalálónak többéves kutatással, kísérletezéssel és fejlesztéssel sikerült egy alapvetően új kialakítású konstrukciót létrehozni. A találmány szabadalmi védettséggel rendelkezik számos országban és 2018-ban kezdődött meg a piaci bevezetés folyamata. A feltaláló által a saját laboratóriumában összeállított újrendszerű, formatervezett hangszórók számos szakmai kiállításon (USA, Japán, Németország, Svédország) arattak sikert, és a kiállítók, szakértők az adott kiállítás legjobb hangjának választották. 2019-ben a BRS elnyerte a hangszórók „Oscar díját” is. A BRS technológia világszerte bizonyította a benne rejlő potenciált. 

A Hangszórógyártók Nemzetközi Szövetségének (ALMA) volt elnöke (Mark Beach) mondta:

„Korábban gyakran fültanúja voltam, ahogyan az iparági szakembereink kifigurázták, ha valaki a „forradalmian új dizájn” megjelölést használta fejlesztésére. Valójában a legtöbb ilyen fejlesztés pusztán evolúciós volt, kissé előremozdította ugyan a technika fejlődését, ám ezek az innovációk nem voltak forradalmiak. A BRS hangszóró forradalmi áttörést hozott az iparágban, jelentős ugrást jelent a technológia fejlődésében: szürreális, villámgyors és torzításmentes hangzás, atyaég! Részt kellett vennem ebben a paradigmaváltásban, és örülök, hogy ennek a szerencsés és számomra sorsszerű találkozásnak köszönhetően ma már én is tagja lehetek a Bayz Audio csapatának.”  

A hangszórók high-end piaca mellett, amit a feltaláló maga menedzsel, megkezdődött a hangszóró szabadalom hasznosítása más területeken is és 2019-ben megkötésre került az első licenc szerződés is egy indonéz céggel, ahol 1,2 millió hangszórót gyártanak havonta. A világ hangszóró piaca több milliárd Dollár, ami valószínűsíti a közeljövőben a high-end piac mellett a licenc eladásokon keresztül a vállalkozás jelentős árbevétel növekedését. A kutatás-fejlesztés folyamatos nemcsak a hangszórók fejlesztése (a megadott szabadalom mellett további három van bejelentve), hanem a teljes hangtechnikai rendszer összes elemének vonatkozásában. A tervek között szerepel egy saját gyártó bázis kialakítása is, ami a gyártó kapacitás növelése mellett jelentősen hozzájárul majd a foglalkoztatottság és a vállalkozás növekedéséhez is.

Idén a hangszóróval a hazai Formatervezői Nagydíjat is elnyerte a feltaláló.

Alapkutatástól a nemzetközi piacig

A Femtonics Kutató és Fejlesztő Kft (www.femtonics.eu) egy igazi spin-off cégként indult 2005-ben. Az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet két kutatója alapította, akkor még azzal a céllal, hogy önállóan tudjanak pályázni, aztán rájöttek, hogy az általuk fejlesztett mikroszkópokból jó üzletet is lehet csinálni. Jelenleg a cég két és háromdimenziós képalkotásra alkalmas mikroszkópok gyártásával foglalkozik, amelyeket a legkorszerűbb idegtudományi kutatásoknál használnak világszerte. 

A legújabb Femto3D ATLAS lézerpásztázó 3D-s mikroszkópjuk sok év megfeszített munkájával készült el, a legkorszerűbb képalkotási csúcstechnológiával rendelkezik, több mint 40 szabadalmat tartalmaz és egy Magyarországon fejlesztett, tervezett és gyártott igazi „hungarikum”. A több mint ezer optikai, mechanikai, elektronikai komponensből álló moduláris lézerpásztázó mikroszkóp a jelenleg kereskedelmi fogalomban kapható berendezésekhez képest, akár egymilliószor gyorsabb térbeli mérési sebességet tesz lehetővé és így lehetőség nyílik alkalmazásával az agyra, szívre, vagy más szervekre jellemző gyors fiziológiás aktivitás-mintázatok 3D-ben történő mérésére.

Segítségével neuronhálózatok és egyes idegsejtek nyúlványaiban zajló fiziológiás folyamatok is vizsgálhatók valós időben, nagy térfogatban és nagy mélységben, éber, akár mozgó élőlényekben. A terméket alapkutatásban való alkalmazás mellett elsősorban új diagnosztikai és terápiás eljárások kidolgozására vásárolják, használják. 2019-ben a Magyar Innovációs Szövetség Innovációs Nagydíj versenyén a Femtonics Kft nyerte el a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal „Alapkutatástól a piacig” innovációs díját.

Somogyi Miklós könyvének rövid bemutatóját megtekintheted ezen cikk alatt.

Miklós könyve kapható a LIBRI, LÍRA és Anima hálózatok boltjaiban, valamint letölthető e-könyv formájában az említett hálózatok mellett az www.ekonyv.hu, illetve a www.dibook.hu oldalakon.

Bővebb információt és megrendelési lehetőséget a www.somogyim.hu oldalon is találsz.